vágytam utánnad.:)

Reggel a hideg, párás ködben álltam egy kopasz fa alatt, és merengtem a csendben... Gondolataim együtt gomolyogtak leheletemmel, könnyeim összefolytak néhány magányos esőcseppel... Annyira vágytam ott utánad... Úgy éreztem, megöl ez a mérhetetlen bánat... Sose gondoltam, hogy ez ennyire fájhat.